2014. szeptember 21., vasárnap

Visszatérek...! Vagy sem

Heyho, halihó, boci boci tarka, se füle se farka! (ezt hadarva kell olvasni)

 Nagy gondolatmeneteim közepette, ritkán előforduló szabadidőmben arra jutottam, hogy talán folytatnám az én kis egyszerű ám mégis valamilyen szinten zavaros életemmel kapcsolatos blogomat, pontosabban ezt itt, ni. Nem hiszem, hogy minden nap lesznek ,,fejezetek", de majd igyekszem bepótolni, és a hétvégére tartogatni a héten történt dolgaimat. Sok időm nincs, szóval rövid leszek, de velős, mint a velős csont!owo (hogy ez hogy jutott eszembe, azt ne kérdezzétek, mindenesetre tisztában vagyok azzal a ténnyel, miszerint ez nem volt vicces) 
 A nyáron tulajdonképpen semmi extra nem történt azon kívül, hogy voltam egy lovastáborban, Almádiban, Dörgicsén és mamáméknál. Na, ugye, hogy ugye? Mondtam én, hogy semmi izgalmat nem rejtett, szóval igazság szerint nem maradtatok le sok mindenről velem kapcsolatban, már ha egyáltalán ez számít is valamit... Nem tudom, mennyire hiányoztam, minden esetre, nekem hiányzott a blogolás.c: Félreértés ne essék! Nagyon sokat blogolok, talán többet is mint kéne, de EZ a fajta blogolás. Hogy valakiknek, akiket tényleg érdeklek, őszintén meséljek magamról.
 Meg volt az iskolaváltás, második héten kezdtem ott ,,pályafutásom", mivel még hét napra leugrottunk nagybátyám Balaton parti nyaralójába, igazából teljesen feleslegesen, mert olyan hideg volt, hogy majdnem megfagytunk. De sebaj, legalább addig sem kellett tanulnom.:D
 Az osztályban nem csak én lettem az egyetlen új lány, hanem egy másik is, akinek sikerült hamarabb beilleszkedni. Nevezetesen Merci. (így fogom szólítani, ez a második neve, amit nem is használ, de legalább nem biztos, (zárójel a zárójelben, 110%) hogyha ezt látja, felismer) Aranyos lány egyébként, csak egy kicsit irigykedem, hogy olyanokkal kezdte meg kommunikációját, akik viszonylag népszerűnek számítanak, így kissé a háttérbe szorulok. Azonban nem vagyok egyedül, vannak barátaim, például 7.-ből egy Manime nevű lány. Félreértés ne essék, nem ez az igazi neve, de most na.:D Nagyon aranyos, szereti az animeket, (ki gondolta volna) a japán kultúrát, a vért, (már imádom) és a rockot.c: Szóval igen, elvagyok vele, attól függetlenül, hogy egyel lejjebb jár. Aztán van egy másik lány, aki már a legelején rám mászott, talán említettem is korábban. Na, ő egy pózer. Négy darab rock zenekart ha ismer, azoktól is maximum 5 számot, és akkor ő már nagy rocker. Jajóvan, nem tudtam, hogy ez így megy... De sebaj, vele is megvagyok.c: Csinált nekem karkötőt is!._.
 És akkor van még egy lány, akivel kicsit közelebbi a kapcsolatom, nevezetesen Viki, (ennek már nem tudtam kitalálni keratívabb nevet, elnézést) akinél már kétszer is voltam. Elég ha ennyit tudtok!^^'
 Helyes fiúk nem, nincsenek.:D Igazából nem is vágyom rá annyira, meg vagyok én így szinglin is. De tényleg. Viszont ha minden jól megy, lesz párom a keringőnél, akinek ráadásul a Linkin Park a kedvenc zenekara!^^ (ő sem helyes, sőt, dagadt, de én olyannyira leszarom, hogy... hm. nem jut eszembe hasonlat)
  A nyolcadik amúgy nehezebb, mint gondoltam... Sokkal többet kell tanulni, a tanárok is szigorúbbak, és még a felvételi gondolata is ott lebeg a fejünk felett. Hogy én mit vártam ezen annyira...
 És a legjobb dolgot a végére hagytam... Szóval, felkészülni, vigyázz... Na, na, érdelek mi?:D Hú, hát én nem akarom lelőni a poént!^^ Találjátok ki, mi történhetett velem!c: Annyit segítek, hogy semmi köze az iskolához. Csak teljesülni fog a legnagyobb álmom!^^ Kommentben lehet tippelni!c:

 Addig is csókolgatok mindenkit ezerrel: Miharu